MI A DOW ÉS HOGYAN MŰKÖDIK AZ ÁR-SÚLYOZÁS?

A Dow Jones Industrial Average (DJIA), közismert nevén Dow, a világ egyik legrégebbi és leggyakrabban követett tőzsdeindexe. A Dow-t 1896-ban alapította Charles Dow és Edward Jones, és 30 jelentős, nyilvánosan forgalmazott amerikai vállalat kosarát képviseli. Ezek a vállalatok a gazdaság számos főbb ágazatát ölelik fel, beleértve a technológiát, az egészségügyet, a fogyasztási cikkeket és a pénzügyet.

A szélesebb körű indexekkel, mint például az S&P 500, ellentétben a Dow célja, hogy tükrözze a hosszú távú stabil bevételekkel rendelkező blue-chip vállalatok teljesítményét. A Dow célja, hogy pillanatképet nyújtson az amerikai gazdaság általános erejéről vagy gyengeségéről, különösen a nagy, jól bevált vállalatok szemszögéből értelmezve.

Történetileg az index mindössze 12 vállalattal indult, amelyek közül sok ipari jellegű volt – innen ered a név is. Idővel fejlődött, vállalatokat vett fel és távolított el, hogy jobban tükrözze a fejlődő gazdaságot. Bár az „ipari” elnevezés ma is megmaradt, az index olyan nem ipari óriásokat is tartalmaz, mint az Apple, a Goldman Sachs és a McDonald’s.

Ami a Dow-t sok más indextől megkülönbözteti, az nem a benne szereplő vállalatok, hanem az, ahogyan az átlagát kiszámítja. A legtöbb indexet piaci kapitalizáció súlyozza, ami nagyobb befolyást biztosít a nagyobb piaci értékű vállalatoknak. A Dow azonban árral súlyozott, ami ritka módszer a pénzügyi indexek között napjainkban.

Következésképpen egy magasabb részvényárfolyammal rendelkező vállalat nagyobb hatással lesz az index mozgására, mint egy alacsonyabb részvényárfolyammal rendelkező vállalat, függetlenül piaci méretüktől vagy iparági jelentőségüktől. Ez a módszertan szokatlan torzulásokhoz vezethet a piaci hangulat értelmezésében, ami létfontosságúvá teszi a Dow Jones működésének megértését mind az egyéni, mind az intézményi befektetők számára.

A súlyozási módszerével és az alkotórészvények viszonylag kis számával kapcsolatos kritikák ellenére a Dow Jones továbbra is globálisan elismert pénzügyi benchmark, és széles körben beszámolnak róla a pénzügyi hírekben, gyakran olyan címsorokban hivatkozva rá, mint a „Dow Jones 200 pontot esett” vagy a „Dow Jones rekordmagasságot ért el”.

Láthatósága és történelmi jelentősége azt jelenti, hogy a befektetők, a közgazdászok és a politikai döntéshozók továbbra is szorosan figyelemmel kísérik a Dow Jones indexet más indexekkel együtt, hogy felmérjék mind az amerikai, mind a globális pénzügyi piacok általános állapotát.

Az ársúlyozás a Dow Jones ipari átlag kiszámítására használt módszer, és jelentősen eltér más népszerű módszerektől, mint például a piaci kapitalizáció súlyozása. Egy ársúlyozott indexben minden összetevő részvény az egységnyi részvényárának arányában járul hozzá az index értékéhez, függetlenül a vállalat teljes értékétől vagy méretétől.

Ez azt jelenti, hogy egy magas részvényárfolyammal rendelkező vállalat nagyobb befolyást gyakorol az index mozgására, mint egy alacsonyabb részvényárfolyammal rendelkező – még akkor is, ha a vállalat kisebb vagy gazdaságilag kevésbé jelentős.

Például vegyünk két vállalatot az indexben: az A vállalat részvényei 400 dolláron, a B vállalaté pedig 40 dolláron forognak. Az A vállalat részvényárfolyamának mozgása tízszer nagyobb hatással lesz a Dow Jones indexre, mint a B vállalat hasonló mozgása, függetlenül attól, hogy a B vállalat piaci kapitalizációja sokkal nagyobb-e vagy sem.

Eredetileg a Dow Jones értékét úgy számították ki, hogy egyszerűen összegezték az összes összetevő részvény árát, és elosztották a vállalatok számával (kezdetben tizenkettő). Idővel azonban a részvényfelosztások, fúziók és a strukturális piaci változások kikényszerítették egy módosító bevezetését, amelyet **Dow osztó** néven ismerünk.

A Dow osztó az összetevő részvényárak nyers összegét módosítja az index végső értékének eléréséhez, biztosítva, hogy a strukturális változások, mint például a részvényfelosztások, ne növeljék vagy csökkentsék mesterségesen az indexet. Az elmúlt években az osztó tizedes értéke lényegesen kisebb, mint egy, felerősítve az ármozgások reáldollárra gyakorolt ​​hatását az indexre.

Az ár-súlyozás kritikusai azzal érvelnek, hogy olyan torzításokat és elfogultságokat vezet be, amelyeket a piaci kapitalizációval súlyozott indexek elkerülnek. A magas árú részvények értéke a piaci fundamentumoktól független okokból is emelkedhet vagy csökkenhet, ami félrevezető képet ad az általános piaci hangulatról.

Például egy olyan vállalat, mint a UnitedHealth Group, magas részvényárfolyammal, erősebben elmozdíthatja a Dow-t, mint egy technológiai óriás, mint az Apple, még akkor is, ha az Apple teljes üzleti és piaci értékelése jelentősen nagyobb. Ez kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a Dow továbbra is reprezentatív pillanatképet nyújt-e a tágabb gazdaságról.

Mindazonáltal az ársúlyozás továbbra is a Dow megkülönböztető jellemzője, és hozzájárul történelmi örökségéhez. A befektetők és a piacfigyelők számára elengedhetetlen az ársúlyozás működésének megértése az index helyes értelmezéséhez és a napi pénzügyi hírek gyakori félreértelmezéseinek elkerüléséhez.

Továbbá, mivel csak 30 vállalat szerepel benne, az egyes részvénymozgások élesen befolyásolhatják a Dow-t, ami időnként volatilisebbé teheti azt, mint a tágabb indexek. Ez a koncentrált befolyás kiemeli mind az ársúlyozású rendszerben rejlő hatást, mind a korlátokat.

Az ársúlyozás, mint számítási módszer, egyedi jellemzőket ad a Dow Jones indexnek, amelyek megkülönböztetik más kiemelkedő indexektől, mint például az S&P 500 vagy a Nasdaq Composite, amelyek jellemzően piaci kapitalizációval súlyozottak.

Egy piaci kapitalizációval súlyozott indexben minden vállalat indexre gyakorolt ​​hatása megfelel a teljes piaci értékének, amelyet a részvényárfolyam és a forgalomban lévő részvények teljes számának szorzataként számítanak ki. Ez tükrözi a vállalkozás tényleges gazdasági méretét, és intuitívabban igazodik az ágazati növekedéshez és a befektetői allokációhoz.

Ezzel szemben az ársúlyozott indexek, mint például a Dow Jones, aránytalan befolyást tulajdoníthatnak a vállalatoknak a névleges részvényárfolyam alapján, ahelyett, hogy a vállalat méretének vagy teljesítményének holisztikus értékelését végeznék. Ennek eredményeként a vállalatok gyakran részvényfelosztást végeznek, hogy kezeljék az érzékelt piaci befolyásukat. Ez azonban nem befolyásolja a vállalat tényleges értékét, csak azt, hogy hogyan jelenik meg az indexben.

Az ársúlyozásnak ez a jellemzője számos következménnyel jár:

• Korlátozott reprezentativitás: A Dow, mivel mindössze 30 vállalatot és ársúlyozást alkalmaz, esetleg nem képviseli az amerikai gazdasági tevékenység teljes szélességét.
• Érzékenység a magas árú részvényekkel szemben: Az olyan vállalatok, mint a Goldman Sachs vagy a UnitedHealth Group, amelyek magas névleges részvényárfolyammal rendelkeznek, nagyobb súllyal bírnak, mint a nagyobb, alacsonyabb részvényenkénti árakkal rendelkező vállalatok, mint például az Apple vagy a Microsoft.
• Lehetséges félreértelmezés: A hétköznapi befektetők félreértelmezhetik a Dow mozgásának jelentőségét, feltételezve, hogy az széleskörű piaci elmozdulást tükröz, miközben a valóságban azt néhány volatilis, magas árú részvény vezérelheti.
• Történelmi folytonosság: Az ársúlyozású rendszer fontos folytonosságot tart fenn a az index történelmi gyökereit, így hasznos eszközzé válik a tőzsdei trendek hosszú távú történelmi elemzéséhez.

Ennek az eltérésnek egy figyelemre méltó példája 2020-ban történt, amikor az Apple 4:1 arányú részvényfelosztáson esett át. Ennek eredményeként a Dow Jonesra gyakorolt ​​hatása drámaian csökkent az alacsonyabb részvényárfolyam miatt, annak ellenére, hogy az alapvető értékelése nem változott. Ez egyik napról a másikra megváltoztatta az index érzékenységét az Apple teljesítményére, ami az árfolyam-súlyozás egyedülálló hatását illusztrálja.

A Dow Jones támogatói azzal érvelnek, hogy egyedisége felbecsülhetetlen értékű perspektívát kínál. Hosszú története több mint egy évszázados betekintést nyújt a pénzügyi piacokba, a társadalmi változásokba és a vállalati Amerika fejlődésébe. Széles körű ismertsége, médiavisszhangja és intézményi támaszkodása miatt továbbra is megbízható mérőszámként szolgál a befektetők számára világszerte.

Mindazonáltal a befektetőknek azt tanácsoljuk, hogy a piaci teljesítmény mérésekor diverzifikált indexkészletet vegyenek figyelembe. A Dow Jones olyan indexekkel való kiegyensúlyozásával, mint az S&P 500 vagy a Russell 2000, átfogóbb képet kaphatunk a piaci trendekről és a gazdasági egészségről. Az egyes indexek mögött álló módszertan felismerése lehetővé teszi a befektetők számára, hogy pontosabban értelmezzék a piaci adatokat és megalapozott döntéseket hozzanak.