FTSE 100 ÁTTEKINTÉSE ÉS AMERIKAI PIACI ÖSSZEHASONLÍTÁS

Mi az FTSE 100 index?

A FTSE 100, amelyet gyakran „Footsie”-ként is emlegetnek, egy referenciaérték-index, amely a Londoni Értéktőzsdén (LSE) jegyzett 100 legnagyobb vállalatot képviseli piaci kapitalizáció alapján. Az indexet 1984. január 3-án indították el, és a FTSE Russell, a London Stock Exchange Group leányvállalata tartja karban.

A FTSE 100 a nagy, Egyesült Királyságban jegyzett vállalatok pénzügyi helyzetének és teljesítményének elsődleges mutatója. Bár az alkotó vállalatok az Egyesült Királyságban vannak jegyezve, sokuk globálisan működik, és bevételeik nagy részét a nemzetközi piacokról szerzi.

A FTSE 100 főbb összetevői

A FTSE 100 összetételét negyedévente – márciusban, júniusban, szeptemberben és decemberben – felülvizsgálják, hogy az tükrözze a piaci kapitalizáció alapján jelenleg legnagyobb brit vállalatokat. A belépés és kilépés kizárólag a piaci értéken alapul, és a folyamat biztosítja, hogy az index továbbra is az LSE 100 legnagyobb vállalatát képviselje.

Az FTSE 100 különböző ágazatok vállalatait tartalmazza, bár bizonyos iparágakban kiemelkedően nagy súllyal szerepel. A legfontosabb ágazatok és a reprezentatív vállalatok példái a következők:

• Energia: BP, Shell
• Pénzügyek: HSBC, Barclays, Lloyds
• Fogyasztási cikkek: Unilever, Diageo
• Egészségügy: AstraZeneca, GSK
• Bányászat: Rio Tinto, Anglo American

FTSE 100 súlyozás és módszertan

A FTSE 100 egy kapitalizációval súlyozott index, ami azt jelenti, hogy a nagyobb piaci kapitalizációjú vállalatok nagyobb hatással vannak az index mozgására. A piaci kapitalizációt a részvényárfolyam és a forgalomban lévő részvények számának szorzataként számítják ki. Annak érdekében, hogy egy vállalat ne domináljon, bizonyos feltételek mellett korlátozási szabályok alkalmazhatók.

Deviza és globális kitettség

Mivel számos FTSE 100 összetevő bevételeinek jelentős részét külföldről szerzi, az indexet jelentősen befolyásolja a brit font értékének ingadozása. A gyengébb font gyakran a FTSE 100 nyereségéhez vezet, mivel a külföldi bevételek magasabb fontban kifejezett bevételt jelentenek a multinacionális vállalatok számára.

Ki követi nyomon a FTSE 100-at?

A FTSE 100-at széles körben követik az intézményi és egyéni befektetők, mint az Egyesült Királyságban jegyzett nagyvállalati részvények teljesítményének mércéjét. Számos befektetési termék, beleértve a tőzsdén kereskedett alapokat (ETF) és az indexalapokat, az FTSE 100 indexen alapul, lehetővé téve a passzív kitettséget az Egyesült Királyság piacán.

FTSE 100 vs. Más FTSE indexek

Bár az FTSE 100 kapja a legtöbb figyelmet, egy szélesebb indexkészlet része. Ezek a következők:

• FTSE 250: Közepes piaci kapitalizációjú brit vállalatok
• FTSE 350: A FTSE 100 és a FTSE 250 kombinációja
• FTSE All-Share: Több mint 600, az LSE-n jegyzett vállalatot képvisel

Ezek az indexek együttesen átfogóbb képet adnak a tágabb brit részvénypiacról.

Miben különbözik a FTSE 100 az amerikai indexektől?

Bár a FTSE 100-at gyakran hasonlítják a főbb amerikai indexekhez, mint például az S&P 500 és a Nasdaq Composite, számos különbség miatt viselkedése és teljesítménye idővel eltérő. Ezek a különbségek elsősorban az ágazati összetétel, a gazdasági kitettség, az árfolyamhatások és a piaci hangulat változásaiból erednek.

Ágazati összetétel

Az ágazati összetétel alapvető oka annak, hogy a FTSE 100 eltérően viselkedik amerikai megfelelőitől. Az FTSE 100 index erősen a „régi gazdaság” szektoraira koncentrál, beleértve:

• Energia
• Bányászat és árupiac
• Bank- és pénzügyi szolgáltatások
• Alapvető fogyasztási cikkek

Ezzel szemben az amerikai indexeket – különösen a Nasdaqot – olyan technológiai vállalatok uralják, mint az Apple, a Microsoft, az Alphabet (Google), az Amazon és a Meta.

Ennek eredményeként a FTSE 100 alulteljesíthet a technológia által vezérelt bikapiacokon, és felülteljesíthet azokban az időszakokban, amikor az árupiaci, energia- vagy értékpapírok vezetik az utat.

Globális bevételi kitettség

A FTSE 100 vállalatok bevételeinek hetven százaléka vagy több mint 70%-a gyakran nem brit forrásokból származik. Ez jelentősen eltér az S&P 500-tól, amely bevételének körülbelül 60%-át az amerikai belföldi piacról szerzi. Ez a globális bevételi lábnyom rendkívül érzékennyé teszi a FTSE 100 indexet a nemzetközi keresletre, a kereskedelmi dinamikára és az árfolyammozgásokra.

Devizaérzékenység

A devizaingadozás egy másik megkülönböztető tényező. Mivel sok FTSE 100-as cég devizában jelenti a bevételeit, de GBP-ben kereskedik, a devizamozgásoknak kifejezett hatásuk van. Például egy leértékelődő font gyakran növeli a FTSE 100 teljesítményét, míg az S&P 500-ra visszafogottabb vagy fordított hatást gyakorolhat.

Értékelési különbségek

Történetileg a FTSE 100 alacsonyabb árfolyam/nyereség (P/E) aránnyal kereskedett az amerikai indexekhez képest, így némileg értékalapú játékká vált. Ez az értékelési diszkont vonzhatja az értékorientált befektetőket, és tükrözi a növekedési várakozások strukturális különbségeit az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok részvényei között.

Osztalékhozamok

Az FTSE 100 általában magasabb osztalékhozamot kínál az amerikai indexekhez képest. Az Egyesült Királyságbeli cégek, különösen az energia-, bányászati ​​és pénzügyi szektorban, általában a nyereség nagyobb részét osztják ki a részvényeseknek. Ez vonzóvá teszi az FTSE 100-at a jövedelemorientált befektetők számára.

Monetáris politika és kamatlábak

Az indexet az Angol Bank monetáris politikája, az inflációs előrejelzések és a kamatláb-döntések is befolyásolják. Ezek jelentősen eltérhetnek az Egyesült Államok Federal Reserve-jének álláspontjától, ami különböző irányokba befolyásolhatja a részvénypiac teljesítményét.

Befektetői bázis és hangulat

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok befektetői közötti kulturális és viselkedési különbségek is szerepet játszanak. Az Egyesült Királyság piacai általában konzervatívabb tőkeallokációkat vonzanak, és régóta fennálló jövedelemalapú befektetési kultúrával rendelkeznek. Az amerikai piacokat ezzel szemben jellemzően inkább a növekedési narratívák és a lendületalapú befektetési stratégiák vezérlik.

Miért mozog másképp a FTSE 100?

A FTSE 100 és az amerikai megfelelői közötti viselkedésbeli eltérés nem véletlen. Történelmi, strukturális és makrogazdasági tényezők alakítják, amelyek a befektetői elvárásokat, az ágazati teljesítményt és a piaci értékeléseket szabályozzák.

Kitettség a defenzív szektorokban

A FTSE 100 erős koncentrációja a defenzív szektorokban – mint például a fogyasztási cikkek, a közművek, a gyógyszeripar és az árutermelők – azt jelenti, hogy kevésbé érzékeny a gazdasági ciklusra, és nagyobb valószínűséggel marad fenn visszaesések idején. Az amerikai indexek, technológiai és növekedési orientációjukkal, gyorsabban emelkedhetnek a fellendülés során, de nagyobb esést szenvedhetnek el a korrekciók során.

Brexit és belföldi kihívások

Az Egyesült Királyságra jellemző politikai és gazdasági kockázatok, különösen a Brexit után, egy olyan bizonytalansági réteget hoztak létre, amely befolyásolja az értékeléseket és a befektetői bizalmat. Ezek a tényezők elnyomhatják az Egyesült Királyságban jegyzett cégek teljesítményét, és megváltoztathatják a kockázatértékelést még akkor is, ha a globális piacok optimisták.

Infláció és árupiaci érzékenység

A FTSE 100 index gyakran előnyös az inflációs időszakokban vagy az árupiaci fellendülések idején. Tekintettel az energiára, a bányászatra és az alapanyagokra való támaszkodására, a magas árupiaci árak általában számos indexkomponens esetében növelik a nyereség-előrejelzéseket. Ezzel szemben a magas infláció negatívan befolyásolhatja a technológia által dominált amerikai indexeket azáltal, hogy növeli a jövőbeni nyereségek diszkontrátáit.

Kamatláb-érzékenység

A jövedelemtermelő szektorok dominálnak a FTSE 100 indexben, ami azt jelenti, hogy a kamatlábak jelentős szerepet játszanak a részvényárak meghatározásában. A növekvő kamatlábak jellemzően hátráltatják ezeket a vállalatokat, mivel növelik az adósságszolgálati költségeiket és csökkentik az osztalékhozamok vonzerejét a kötvényhozamokhoz képest.

Hosszú távú teljesítményminták

Az elmúlt évtizedben a FTSE 100 alulteljesítette a főbb amerikai indexeket, nagyrészt a gyorsan növekvő technológiai vállalatoknak való kitettség hiánya miatt. A globális makrogazdasági bizonytalanság vagy a magas infláció időszakaiban azonban az index felülmúlhatja az amerikai piacokat az értékbeli ingadozás, valamint az árupiaci és multinacionális vállalatoknak való kitettsége miatt.

Globális és belföldi eredményhatás

Nemzetközi bevételi bázisa miatt a FTSE 100 kvázi-globális indexként működik, nem pedig a brit gazdaság pusztán tükröződéseként. Ez a megkülönböztetés azt jelenti, hogy a globális pénzügyi események – a geopolitikai válságoktól kezdve a nemzetközi kereskedelem változásaiig – látszólag ellentmondásos módon befolyásolhatják az indexet a helyi gazdasági hírekhez képest.

Befektetői vélemények és ESG trendek

Az Egyesült Királyság vállalatirányításáról, az ESG-szabványokról és a fenntarthatósági narratívákról alkotott vélemények szintén befolyásolják a befektetők pozicionálását. A dekarbonizáció és a technológiai innováció felé irányuló közelmúltbeli törekvések miatt a globális befektetők aránytalanul előnyben részesítik az amerikai és európai növekedési indexeket, háttérbe szorítva az Egyesült Királyság részvényeit azok szilárd fundamentumai ellenére.

Következtetés: Eligazodás az FTSE 100 árnyalataiban

Végső soron a FTSE 100 egy egyedülálló index, amely tükrözi az Egyesült Királyság ipari múltját, globális üzleti kapcsolatait és jelenlegi makrogazdasági kontextusát. Az amerikai részvényindexektől való eltérés okának és módjának megértése stratégiai betekintést nyújthat a befektetőknek a globális diverzifikációba, a kockázatkezelésbe és a hozamelvárásokba.

Akár alapvető részvénykomponensként, akár taktikai allokációként használják, a FTSE 100 továbbra is kritikus eszköz marad mindazok számára, akik a nemzetközi részvénypiacokon navigálnak.