XBRL A PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSBAN – MAGYARÁZAT

Mi az XBRL?

Az XBRL, vagyis az eXtensible Business Reporting Language egy nyílt nemzetközi szabvány, amelyet üzleti és pénzügyi adatok digitális kommunikációjára és cseréjére használnak. Az XBRL International, egy több mint 600 vállalatból és közintézményből álló globális konzorcium által kezelt XBRL szabványosítja a pénzügyi adatok címkézését és megosztását, javítva a jelentéskészítés érthetőségét, hatékonyságát és pontosságát.

Maga a nyelv XML-alapú, így az adatok gépileg olvashatók és szoftveresen könnyen feldolgozhatók. Minden egyes pénzügyi adatot címkéznek azzal az információval, hogy mit jelent az adat. Például az XBRL szerint a nettó jövedelem adata nemcsak egy szám lenne, hanem címkével is ellátnák, amely jelzi, hogy az a konkrét számviteli standardok szerinti „nettó jövedelmet”, az általa lefedett időszakot és egyéb kontextuális részleteket képviseli.

Az XBRL legfontosabb előnye abban rejlik, hogy képes automatizálni és egyszerűsíteni a pénzügyi adatok előkészítésének, megosztásának és elemzésének folyamatát – időt takarít meg, csökkenti a hibákat és javítja az adatok hasznosságát a befektetők, a szabályozók és más érdekelt felek számára.

Történelmi háttér

Az XBRL-t az 1990-es évek végén fejlesztették ki, mivel egyre nagyobb igény mutatkozott egy hatékonyabb és szisztematikusabb pénzügyi beszámolási módszerre. A hagyományos formátumok, mint például a PDF-ek és a táblázatok, nem voltak szabványosítva, így az adatok kinyerése időigényes és hibalehetőségeket rejt magában. Az XBRL egy olyan keretrendszert vezetett be, amely lehetővé tette a számítógépek számára, hogy következetesen értelmezzék és összehasonlítsák a pénzügyi adatokat a különböző vállalatok és joghatóságok között.

Az XBRL főbb jellemzői

• Szabványosítás: Az adatokat egységes módon címkézik, olyan számviteli elveknek megfelelő taxonómiák alapján, mint az IFRS vagy az US GAAP.
• Automatizálás: Az adatok címkézése után azok automatikusan elemezhetők és összehasonlíthatók megfelelő szoftvereszközök segítségével.
• Pontosság: A címkézés csökkenti az emberi hibákat és javítja a pénzügyi információk integritását.
• Rugalmasság: Az XBRL mind a kötelező, mind az önkéntes közzétételeket lehetővé teszi, és több nyelvet és pénznemet támogat.

Mik azok a taxonómiák?

Az XBRL-ben a taxonómia a pénzügyi fogalmak és azok kapcsolatainak szótára. A különböző joghatóságok vagy szabályozók eltérő taxonómiákat használhatnak. Például az IFRS taxonómia összhangban van a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal, míg az országspecifikus taxonómiák tartalmazhatnak regionális számviteli keretrendszereket.

XBRL vs. iXBRL

Az iXBRL (Inline XBRL) egy újabb fejlesztés, amely lehetővé teszi az XBRL adatok HTML dokumentumba ágyazását. Ezáltal a pénzügyi jelentések emberek és gépek számára egyaránt olvashatóvá válnak – ez kettős előny, amely leegyszerűsíti a benyújtási folyamatot az elkészítők számára, és javítja az olvasók hozzáférését.

A kormányok és a szabályozók világszerte egyre inkább előírják az iXBRL használatát a pénzügyi információk átláthatóságának és összehasonlíthatóságának javítása érdekében.

Miért használják az XBRL-t a pénzügyi beszámolásban?

Az XBRL jelentős előnyöket biztosít a vállalkozások, a befektetők, a szabályozó hatóságok és a nyilvánosság számára azáltal, hogy hatékonyabbá, átláthatóbbá és megbízhatóbbá teszi a pénzügyi beszámolást. Mivel a szabályozó hatóságok fokozott elszámoltathatóságot és adatintegritást követelnek, az XBRL a pénzügyi adatszolgáltatás előnyben részesített szabványává vált.

Növeli a hatékonyságot és csökkenti a költségeket

A jelentéstételi folyamat automatizálásával az XBRL drámaian csökkenti a pénzügyi információk elkészítéséhez, érvényesítéséhez és benyújtásához szükséges időt és erőforrásokat. Miután a szervezetek létrehozták a jelentéssablonjaikat, ugyanaz a struktúra újra felhasználható a jelentéstételi időszakokban, kiküszöbölve a manuális formázás szükségességét és csökkentve a kapcsolódó adminisztratív költségeket.

Ezenkívül az XBRL-lel együtt használt szoftverek megakadályozzák a gyakori hibákat, eszközöket biztosítva az automatikus érvényesítéshez és az ellentmondások megjelöléséhez a beküldés előtt.

Növeli az adatok pontosságát és integritását

Az emberi hibák száma jelentősen csökken, mivel az adatokat a forrásnál címkézik és validálják. A különböző adatpontok logikus struktúrában kapcsolódnak egymáshoz, így könnyebben azonosíthatók a hiányzó vagy hibás bejegyzések. Ez az integritási szint biztosítja, hogy az érdekelt felek pontos és megbízható információkat kapjanak.

Támogatja a szabályozási megfelelést

Az olyan szabályozó hatóságok, mint az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC), az Egyesült Királyság Cégbírósága és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) kötelezővé tették az XBRL vagy iXBRL bejelentéseket több ezer tőzsdén jegyzett vállalat és pénzügyi szervezet számára.

Ez a szabványosítás segíti a szabályozó hatóságokat a vállalati bejelentések gyors áttekintésében, a trendek azonosításában és az eltérések észlelésében, hozzájárulva a pénzügyi rendszerek általános egészségének és megfelelőségének fenntartásához.

Javítja az adatelemzést és az összehasonlíthatóságot

Az XBRL demokratikussá teszi a minőségi pénzügyi adatokhoz való hozzáférést. A befektetők, elemzők és kormányzati szervek szoftvereszközöket használhatnak a nagy adathalmazok gyors kinyerésére és elemzésére. Mivel az adatok egységesen vannak címkézve, a pénzügyi mutatók összehasonlítása a különböző vállalatok, iparágak vagy országok között egyszerűvé válik.

Az összehasonlíthatóság ezen javulása segít az érdekelt feleknek abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak a megbízható és szabványosított adatok alapján.

Elősegíti az átláthatóságot és a közbizalmat

Az XBRL-ben közölt pénzügyi információk jellemzően nyilvánosan hozzáférhetők kormányzati portálokon és vállalati weboldalakon keresztül. Ez az átláthatóság lehetővé teszi a külső felhasználók számára, hogy a szervezetek tevékenységeit és pénzügyeit anélkül figyeljék meg, hogy manuálisan kellene értelmezniük a komplex dokumentumokat.

A fokozott átláthatóság segít a közbizalom kiépítésében és elősegíti a jobb vállalatirányítást a piacokon. Az XBRL-nek való megfelelés a szervezet elkötelezettségét is mutatja a közzététel és az elszámoltathatóság iránt.

Nemzetközi elfogadás a nemzetek és a szabályozók által

• Egyesült Államok: Az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) előírja, hogy minden nyilvánosan működő vállalat XBRL formátumban nyújtsa be pénzügyi kimutatásait.
• Európai Unió: Az ESMA előírja az iXBRL formátumú benyújtásokat az egységes európai elektronikus formátum (ESEF) keretében.
• Egyesült Királyság: A Cégbíróság (Companies House) előírja az iXBRL formátumú pénzügyi kimutatásokat a HMRC-n keresztüli adóbevallásokhoz.
• Japán, Kína, India: Ezek és más országok aktívan bevezetik vagy bővítik XBRL-kötelezettségeiket a pénzügyi intézmények és a nyilvánosan működő vállalatok számára.

Hogyan vezethetik be a vállalatok az XBRL-t?

Az XBRL jelentéskészítés bevezetése kezdetben bonyolultnak tűnhet, de megfelelő tervezéssel és eszközökkel a szervezet pénzügyi menedzsmentjének hatékony részévé válik. A vállalatok általában a megfelelés biztosításával kezdik, és fokozatosan integrálják a fejlettebb XBRL-képességeket a munkafolyamatukba a stratégiai előnyök elérése érdekében.

1. lépés: A szabályozási követelmények felmérése

Az első szakasz annak meghatározása, hogy szervezete jogilag köteles-e XBRL vagy iXBRL használatával benyújtani a jelentéseket. A szabályozási igények a joghatóságtól, az iparágtól és attól függően változnak, hogy a cége tőzsdén jegyzett vagy magántulajdonban van-e. Fontos, hogy együttműködjön pénzügyi csapatával vagy jogi tanácsadóival, hogy megértse ezeket a kötelezettségeket.

2. lépés: A jelentéstételi keretrendszer megtervezése

Miután a követelmények egyértelműek, a szervezetek meghatározzák a vonatkozó taxonómia alapján a jelentéstételi keretrendszert. Például egy IFRS szerint beszámoló vállalat az IFRS XBRL taxonómiát fogja használni, míg egy amerikai székhelyű cég a GAAP XBRL taxonómiát fogja megvalósítani.

A vállalatoknak a belső pénzügyi számláikat is osztályozniuk vagy leképezniük kell a megfelelő taxonómiai elemekhez, ezt a folyamatot „címkézésnek” nevezik. Ez biztosítja, hogy a jelentésben szereplő minden adat pontosan megfeleljen egy szabványosított XBRL címkének.

3. lépés: Válassza ki a megfelelő szoftvert

Számos kereskedelmi és nyílt forráskódú szoftvermegoldás létezik az XBRL előkészítéséhez, validálásához és benyújtásához. Ezek az eszközök jellemzően felhasználóbarát felületet, drag-and-drop címkézést és automatikus validációs ellenőrzéseket kínálnak. Gyakori megoldások:

• Workiva
• Certent (készítette: insightsoftware)
• IRIS Carbon
• Altova
• DataTracks

Néhány vállalatirányítási (ERP) rendszer közvetlenül is támogatja az XBRL integrációt.

4. lépés: Címkézés és validálás

Minden jelentendő pénzügyi tétel a taxonómia szerint van címkézve. A szoftveren belüli automatizált validációs eszközök segítenek az inkonzisztenciák, a hiányzó címkék vagy a helytelen megfeleltetések észlelésében. Ezekkel a végleges benyújtás előtt foglalkozni kell.

Külső tanácsadók vagy szolgáltatók segíthetnek a kezdeti beállítás során, különösen az összetett pénzügyi struktúrákkal vagy kiterjedt jelentéstételi kötelezettségekkel foglalkozó vállalatok esetében.

5. lépés: Benyújtás és monitorozás

A validálást követően az XBRL vagy iXBRL pénzügyi jelentéseket benyújtják a megfelelő szabályozói platformnak – például az EDGAR-nak az Egyesült Államokban, az ESEF portálnak az EU-ban vagy a Companies House-nak az Egyesült Királyságban. Az átláthatóság érdekében a legjobb gyakorlat az is, hogy ezeket a jelentéseket a vállalat befektetői kapcsolatokkal foglalkozó weboldalán közzétegyék.

A benyújtás után a vállalatoknak figyelemmel kell kísérniük a szabályozó hatóságtól érkező visszajelzéseket, és folyamatosan figyelniük kell a jövőbeli taxonómiafrissítéseket vagy a benyújtási változásokat. A jelentéstételi folyamat rendszeres felülvizsgálata biztosítja a megfelelést és elősegíti a folyamatos fejlesztést.

Jövőbeli kilátások és fejlődő gyakorlatok

Ahogy a technológia fejlődik, úgy fejlődik az XBRL is. Olyan innovációkat vezetnek be, mint a mesterséges intelligencia által vezérelt címkézés, a valós idejű közzétételi eszközök és az ESG (környezeti, társadalmi, irányítási) taxonómiák. A hatóságok fokozatosan bevezetik a nem pénzügyi közzétételekre vonatkozó kötelező digitális jelentéstételt is, bővítve az XBRL hatókörét.

Végső soron az XBRL robusztus bevezetése lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy jobb döntéshozatali képességeket, alacsonyabb megfelelési kockázatokat és jobb piaci hírnevet élvezzenek.