FELTÖREKVŐ PIACI RÉSZVÉNYEK ISMERTETÉSE
Ismerje meg a feltörekvő piaci részvényeket, a főbb kockázatokat és a globális befektetési stratégiákat befolyásoló növekedési mozgatórugókat.
Mik azok a feltörekvő piaci részvények?
A feltörekvő piaci részvények olyan vállalatok részvényeire vonatkoznak, amelyek fejlődő gazdaságú országokban működnek. Ezek az országok jellemzően gyors iparosodást, fejlesztést és gyorsuló gazdasági növekedést tapasztalnak, de előfordulhat, hogy még nem felelnek meg a fejlett gazdaságok jövedelmi és stabilitási normáinak.
A "feltörekvő piacok" kifejezés számos, eltérő jellemzőkkel rendelkező országot foglal magában, beleértve a nagy gazdaságokat, mint Kína, India és Brazília, valamint a kisebb, határterületi piacokat, mint például Vietnam, Nigéria vagy Kazahsztán. A fő különbség az átmeneti gazdasági szakaszukban rejlik – magas növekedési potenciált kínálnak, de az átlagosnál nagyobb volatilitást is.
A feltörekvő piaci részvényekbe való befektetés kitettséget biztosít a befektetőknek a strukturális átalakuláson áteső dinamikus gazdaságoknak. E növekedés nagy részét a demográfiai változások, a növekvő fogyasztás, a urbanizáció és a tőkéhez való hozzáférés javulása vezérli. A multinacionális vállalatok is profitálhatnak az ezekre a piacokra való terjeszkedésből, ami tovább erősíti a hazai vállalatok fellendülését.
A feltörekvő piacokat az indexszolgáltatók általában különböző kritériumok alapján osztályozzák:
- MSCI Feltörekvő Piacok Indexe: Az egyik legszélesebb körben használt benchmark, amely 24 országot tartalmaz (2024-es állapot szerint), köztük Dél-Koreát, Tajvant és Dél-Afrikát.
- FTSE Feltörekvő Piacok Indexe: Olyan országokat tartalmaz, amelyek befektetésre alkalmas, likvid részvénypiacai progresszív fejlődésen mennek keresztül.
Ezek az indexek segítenek az alapkezelőknek és a befektetőknek nyomon követni a feltörekvő piaci részvények teljesítményét, és megfelelően elosztani az eszközöket. Az olyan termékeket, mint a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) és a befektetési alapok, jellemzően ezekhez a részvényekhez való hozzáférésre használják, diverzifikációt kínálva több ország és ágazat között.
A feltörekvő piacok kulcsfontosságú ágazatai gyakran eltérnek a fejlett piacoktól, nagyobb súlyozással a pénzügyi, energia-, nyersanyag- és technológiai szektorokban. Továbbá az állami befolyás számos régióban befolyásolhatja a vállalatirányítást és a részvényesi jogokat, ami tovább bonyolítja a befektetési döntéseket.
Fontos megjegyezni a **feltörekvő** és a **határvidéki** piacok közötti különbséget is. A határvidéki piacok még kevésbé fejlettek, és hiányozhat belőlük a likviditás, a piaci infrastruktúra és a politikai stabilitás, így kockázatosabbak, de potenciálisan jövedelmezőek a magas kockázattűrő befektetők számára.
A feltörekvő piaci részvények portfóliódiverzifikációs előnyöket vonzanak, mivel gazdasági ciklusaik nem feltétlenül korrelálnak szorosan a fejlett piacokéval. Növekedési potenciáljukkal kombinálva ez értékes – bár volatilis – elemévé teszi őket egy kiegyensúlyozott globális portfóliónak.
A feltörekvő piaci gazdaságok jellemzői
- Alacsonyabb egy főre jutó GDP a fejlett országokhoz képest
- Gyors iparosodás és urbanizáció
- Bővülő infrastruktúra és középosztály
- Változatos politikai és szabályozási környezet
- Magasabb volatilitás és árfolyam-ingadozások
Összességében a feltörekvő piaci részvények a globális befektetések izgalmas, bár összetett szegmensét jelentik. Hosszú távú tőkenövekedési potenciáljuk miatt a növekedésorientált és globálisan diverzifikált befektetők gyakran fontolóra veszik őket.
A feltörekvő piaci részvényekbe való befektetés főbb kockázatai
Bár a feltörekvő piaci (EM) részvények által kínált potenciális növekedés vonzó, ezek a befektetések egyedi kockázatokkal járnak. Ezen kockázatok megértése és kezelése elengedhetetlen azoknak a befektetőknek, akik a volatilitás vagy az instabilitás váratlan befolyása nélkül kívánják kihasználni a lehetőségeket.
1. Politikai és szabályozási bizonytalanság
A feltörekvő piacok gyakran tapasztalnak politikai instabilitást, hirtelen politikai változásokat vagy a szabályozási keretek változását. A választások, a politikai nyugtalanság és a kormányzati beavatkozás a magánvállalkozásokba közvetlenül befolyásolhatja a piac teljesítményét. Például a tőkekorlátozások vagy a hirtelen adóemelések csökkenthetik a befektetői hozamokat, vagy korlátozhatják a nyereség hazautalását.
A befektetőknek a jogállamiság következetlenségével és a részvényesek gyengébb védelmével is meg kell küzdeniük az érett piacokhoz képest. Az iparágak államosítása vagy a kormány által előírt vállalati szerkezetátalakítás jelentősen befolyásolhatja a részvényértékeléseket.
2. Deviza- és árfolyamingadozás
A devizaingadozások jelentős kockázatot jelentenek a fejlődő országok részvénybefektetéseiben. A feltörekvő gazdaságok gyakran szembesülnek inflációs nyomással, leértékelődéssel vagy devizahiánnyal. Mivel a legtöbb külföldi befektető helyi valutában denominált eszközöket tart, bármilyen leértékelődés csökkentheti a hozamokat, amikor visszaváltják egy alapvalutára, például az amerikai dollárra vagy az euróra.
Ez a devizakockázat gyakran hangsúlyosabb azokban a gazdaságokban, ahol nagy a folyó fizetési mérleg hiánya vagy magas a külföldi adósságszint, ami sebezhetővé teszi őket a tőkekiáramlás vagy a fejlett országokban emelkedő kamatlábak idején.
3. Piaci likviditás és infrastruktúra
Számos fejlődő ország részvénypiacai alacsonyabb likviditással és fejletlen kereskedési infrastruktúrával küzdenek. A vételi és eladási árak közötti különbségek szélesek lehetnek, és a nagy ügyletek végrehajtása kihívást jelenthet a piac megmozgatása nélkül. Válság idején a likviditás teljesen eltűnhet, ami veszteségeket okoz.
Továbbá a korlátozott pénzügyi átláthatóság és a kevésbé szigorú vállalati közzétételek növelik a vállalatok értékelésének nehézségét. Ez az átláthatatlanság rossz árazáshoz vagy a csalás és a rossz irányítás kockázatának növekedéséhez vezethet.
4. Gazdasági érzékenység
A feltörekvő piacok gyakran nagymértékben függenek bizonyos ágazatoktól, például az árucikkektől, a feldolgozóipartól vagy a mezőgazdaságtól. Sebezhetőek lehetnek a globális gazdasági ciklusokkal és a kereslet visszaesésével szemben. Például az olyan árucikk-exportőrök, mint Oroszország vagy Chile, jelentős volatilitással szembesülnek a globális olaj- és fémárakkal kapcsolatban.
A globális kereskedelempolitikák, a vámok vagy az ellátási lánc stratégiáinak változásai aránytalanul nagy hatással lehetnek a feltörekvő gazdaságokra. A COVID-19 világjárvány rávilágított arra, hogy a hirtelen külső sokkok hogyan károsíthatják a feltörekvő piacokat mind pénzügyileg, mind az egészségügyi ellátás és az irányítási kapacitás tekintetében.
5. Jogi és vállalatirányítási kihívások
A befektetői jogok és a vállalatirányítási szabványok a feltörekvő országokban kevésbé szigorúak lehetnek. A kisebbségi részvényeseknek korlátozott jogorvoslati lehetőségük lehet a vezetői döntésekkel, a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciókkal vagy a tőkefelhígulással szemben. Az igazgatótanács függetlensége és az audit minősége esetleg nem felel meg a nemzetközi normáknak.
Ezenkívül a korrupció és a végrehajtási mechanizmusok hiánya befolyásolhatja az üzleti kiszámíthatóságot és a befektetői bizalmat, növelve a piac által követelt kockázati prémiumot.
Kockázatcsökkentési stratégiák
- Diverzifikáljon több feltörekvő piaci régió és szektor között
- Alkalmazzon aktív befektetéskezelést a mélyebb piaci megértés érdekében
- Fedezze a devizakitettséget, ahol lehetséges
- Rendszeresen figyelje a makrogazdasági mutatókat
- Fektessen be már bevált, erős eredményekkel rendelkező alapokba
Összefoglalva, a feltörekvő piaci részvények jelentős befektetési kockázatot hordoznak. A kockázatok szisztematikus értékelésével és diverzifikálásával azonban a befektetők kihasználhatják az ezeken a piacokon kínált magas növekedési potenciált, miközben tompítják a lefelé irányuló hatásokat.
A feltörekvő piacok növekedésének mozgatórugói
A benne rejlő kockázatok ellenére a feltörekvő piacok hihetetlenül vonzó növekedési mozgatórugókat kínálnak, amelyek továbbra is vonzzák mind az intézményi, mind a lakossági befektetőket. Ezek a mozgatórugók sokrétűek és összekapcsolódnak, a demográfiai trendektől az innovációig és a politikai reformokig terjednek.
1. Demográfiai osztalék
A feltörekvő gazdaságok jellemzően a fiatal, gyorsan növekvő népességből profitálnak. Ezek a demográfiai adatok növekvő munkaerőt és megnövekedett belföldi fogyasztást eredményeznek. Az olyan országok, mint India, Indonézia és Nigéria, várhatóan jelentős népességnövekedést és urbanizációt fognak tapasztalni az elkövetkező évtizedekben.
Ez a demográfiai osztalék hozzájárul a következőkhöz:
- Magasabb termelékenység és gazdasági teljesítmény
- A középosztály és a fogyasztói kereslet bővülése
- A lakhatás, az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra iránti megnövekedett kereslet
Az ebből eredő belföldi fogyasztás táplálja a vállalati bevételeket és a részvények teljesítményét olyan ágazatokban, mint a fogyasztási cikkek, a pénzügyi szolgáltatások és a telekommunikáció.
2. Technológiai ugrás
A feltörekvő piacok gyakran megkerülik a hagyományos infrastruktúrát, és közvetlenül adaptálják az új technológiákat, ezt a jelenséget ugrásnak nevezik. Figyelemre méltó példák a mobilbanki szolgáltatások, a fintech megoldások, a megújuló energia és az e-kereskedelem. A kenyai M-Pesa jól ismert példa arra, hogy az innováció a feltörekvő piacok kontextusában keletkezik, és gyorsan növekszik.
A digitális platformok gyors bevezetése hatékonyságot teremt mind az állami, mind a magánszektorban. Kína dominanciája az e-kereskedelemben, India UPI-alapú fizetési forradalma és Brazília növekvő digitális banki színtere jól mutatja, hogy az innováció hogyan támogathatja a robusztus vállalati teljesítményt.
3. Politikai és strukturális reformok
Számos feltörekvő gazdaság piacbarát reformokat hajt végre, amelyek célja a globális befektetők előtti nyitás, valamint a kereskedelem és a pénzügyek liberalizálása. Ilyenek például az adóreformok, a költségvetési irányítás javítása és a külföldi befektetések ösztönzése.
A reformok javítják a befektetői bizalmat, támogatják a stabil makrogazdasági környezetet, és hosszú távú növekedési horgonyokat hoznak létre. Az olyan piacokat, mint Indonézia és Vietnam, gyakran emlegetik növekedést elősegítő politikájuk és üzletbarát környezetük miatt.
4. Részvétel a globális ellátási láncokban
Ahogy a globális vállalatok diverzifikálják a beszerzési forrásokat és a termelést, a feltörekvő piacok egyre inkább integrálódnak a globális ellátási láncokba. A „Kína plusz egy” stratégia közvetlen eredménye annak, hogy a multinacionális vállalatok más ázsiai gazdaságokba, például Vietnamba, Bangladesbe és a Fülöp-szigetekre történő befektetésekkel igyekeznek működési rugalmasságot biztosítani.
Ez az elmozdulás nemcsak az exportorientált gyártást támogatja, hanem infrastruktúra-fejlesztésekhez, tőkebeáramláshoz és technológiatranszferhez is vezet, ami végső soron növeli a helyi tőkét.
5. Zöld gazdaság átalakulása
A feltörekvő piacok egyre kritikusabb szereplőkké válnak a globális energiaátmenetben. Olyan országok, mint Chile, Dél-Afrika és India jelentős összegeket fektetnek be a megújuló energiába és a fenntartható fejlődésbe. Ezek a változások hatalmas lehetőségeket nyitnak meg a tiszta technológia, az alternatív energia és a zöld infrastruktúra szektoraiban.
A Világbankhoz hasonló intézmények és az éghajlatváltozásra összpontosító magántőke globális támogatásával a feltörekvő gazdaságok vezető szerepet tölthetnek be a fenntarthatóság olyan területein, ahol a fejlett országok esetleg örökölt korlátokkal szembesülhetnek.
Befektetői hozzáférés és intézményi növekedés
A feltörekvő piacokra irányuló fokozott globális figyelem a piacokhoz való hozzáférés és felügyelet javulásához is vezetett. Az olyan intézmények, mint az MSCI és a FTSE, szigorúbb befogadási kritériumokat vezettek be, ösztönözve a jobb irányítást és átláthatóságot.
Ezenkívül a hazai nyugdíj- és állami vagyonalapok növekedése olyan országokban, mint Malajzia, Dél-Korea és Szaúd-Arábia, stabilitást és hosszú távú tőkét biztosított a helyi részvénypiacokon.
A feltörekvő piacok már nem periférikusak. A világ népességének több mint 80%-át és a globális GDP körülbelül 60%-át teszik ki (vásárlóerőben kifejezve). A globális részvényportfóliókban betöltött jelentőségük várhatóan növekedni fog, ahogy gazdasági konvergenciájuk folytatódik.
A folyamatban lévő reformokkal, a fiatal demográfiai adatokkal, az innovációval és a mélyebb globális integrációval a feltörekvő piaci részvények létfontosságú határterületet jelentenek a hosszú távú globális befektetési stratégiák számára.
