MI TÖRTÉNT AZ NVIDIA RÉSZVÉNYEKKEL

A zuhanástól az áttörésig

Ahhoz, hogy megértsük, mi történt az Nvidia részvényeivel, érdemes a történetet két felvonásra bontani. Az első felvonásban a papír eufóriában új történelmi csúcsra és 5 billió dollár fölötti piaci értékre szalad, majd a Kínáról szóló címek, a washingtoni politikai széljárás és az opciós piac negatív gamma-spirálja szépen lassan lehűti a hangulatot. A második felvonás 2025. november 19-én este érkezik, amikor a Q3 FY2026 gyorsjelentés nemhogy „tűrhetőt”, hanem kifejezetten brutálisat hoz, és az egész AI-capex vitát visszatekert VHS-szalagként hajítja ki a piac ablakán.

Az 5 billiós csúcstól a novemberi idegességig

Október végén az Nvidia lényegében verhetetlennek tűnt. A részvény először zárt 5 billió dollár feletti piaci kapitalizáción, a hét nagyjából 208 dollárnál zárult, majd néhány napon belül új all-time high született. A Redditen a retail befektetők egyszerűen „AI king forever” néven emlegették a papírt. Aztán jöttek a címek, amiket senki nem akart látni a képernyőn.

A South China Morning Post arról számolt be, hogy Peking csendben megtiltja a külföldi AI-chipek használatát az állami adatközpontokban – a szabály egy 47 oldalas dokumentum mélyén lapult, de az algoritmusokat ez nem hatja meg, ők csak a fejléceket olvassák. New Yorkban délelőtt 10 órára már kb. 4%-ot esett az Nvidia. Néhány órával később a Reuters idézte az amerikai kereskedelmi minisztériumot: a Blackwell GPU-k „jelenleg” továbbra is a Kínára vonatkozó exportfeketelistán szerepelnek. Fundamentális szinten Kína nagyjából az adatközponti bevétel 5%-a, tehát globális szinten alacsony egyjegyű arány – de a narratíva szempontjából ez bőven elég volt ahhoz, hogy a politikai kockázat visszakerüljön a modell felső sorába.

Erre rájött a washingtoni politikai zaj. A Wall Street Journal szerint a Trump-féle átmeneti csapat egyértelművé tette a kormányzati ügynökségeknek: mesterséges intelligencia-iparági „bailout” nem lesz. Ezzel párhuzamosan az Nvidia saját, mikro-szinten pozitív hírei – például a Samsunggal, a Deutsche Telekommnal és a Nokiával kötött megállapodások, hogy Blackwell-alapú 5G-AI-terheléseket futtassanak – csak átmeneti, kb. 1%-os after-hours pattogást hoztak, amit másnap a piac simán eladott. A jelzés egy magyar smallcap-befektetőnek is ismerős: ha a jó hírekre nem tud emelkedni az árfolyam, akkor a narratívában valami elcsúszott.

Opciós piac, gamma és szektorszintű eladási hullám

A felszínen címek villogtak, a mélyben viszont az opciós piac vette át az irányítást. A put opciók forgalma meglódult, különösen a rövid lejáratú kontraktusoknál, amelyek strike-ja a 195–188 dolláros sávban koncentrálódott. Az ezeket eladó dealerek klasszikus negatív gamma helyzetbe kerültek: ahogy az árfolyam esett, egyre több részvényt (vagy határidős kontraktust) kellett eladniuk delta-hedge céljából, ami tovább gyorsította az esést. Kis hír + ilyen pozícionálás = nagy árfolyammozgás – ismerős képlet minden olyan befektetőnek, aki nézett már Tesla-chartot eredmény előtt.

Közben az egész AI-szektor egyszerre kezdett csúszni. A CNBC arról számolt be, hogy az AMD, a Broadcom és a Marvell egyaránt 5–7%-ot esett egyetlen kereskedési napon belül. Ez tipikus kosár-szintű kockázatcsökkentés: a portfóliómenedzserek nem csak egyetlen névre, hanem az egész AI-stackre – gyorsítókra, hálózati eszközökre, memóriára – húzzák meg a féket. A long Nvidia / short peers párok szűkültek, az indexkövető alapok pedig egyszerűen követték a benchmarkot lefelé. Az Nvidia a ~212 dolláros csúcs közeléből előbb 192 alá, majd a magas 180-as zónába csúszott.

November közepére a részvény kb. 18%-kal járt az októberi csúcs alatt, és nagyjából 8%-kal az adott havi lokális maximumhoz képest – pont akkor, amikor közeledett a gyorsjelentés. Ez nem összeomlás, de bőven elég ahhoz, hogy a piac hangulata „ez a sztori golyóálló” helyett „valami elkezdett recsegni” irányba forduljon.

Mitől félt igazán a piac?

A 19. november előtti napokban a konszenzusos narratíva nagyjából így szólt: az AI-infrastruktúra-boom eddig szép volt, de eljött az „emésztési fázis” ideje. A kínai exportkorlátozások rontják a Hopper iránti keresletet; az ügyfelek lelassítják a rendeléseket, amíg a Blackwell meg nem érkezik; az új architektúra az első időszakban összenyomja a marzsokat; az AI-capex görbe elkezd ellaposodni. Egy ilyen sztoriban elég egy „jó, de nem brutális” negyedév, és máris jöhet multipla-kompresszió – nincs szükség totális kudarcsztorira ahhoz, hogy a részvény visszafújjon.

Vagyis a piac nem elsősorban „tragédiát” várt, hanem azt, hogy a görbe meredeksége csökkenjen. A 144,86 dolláros záróár a gyorsjelentés napján sokkal inkább a várakozások újrakalibrálásáról szólt, mint a kereslet összeomlásáról – mintha a befektetők azt mondták volna: „oké, a történet jó, de álljunk már két lábbal a földön”.

Gyors ellenőrzőlista a jelentés előtt

• Pozícionálás: nagy retail-súly, kvant modellek és opciós stratégiák – bármilyen narratív sokk felnagyítva csapódik le az árfolyamban.

  
  

• Értékeltség: 5 billió dolláros piaci érték = a piac lényegében előre kifizetett egy komplett AI-szuperciklust a modellekben.

  
  

• Szabályozás és politika: exportkontroll, amerikai–kínai feszültség, „nincs AI-bailout” jellegű üzenetek – mind plusz kockázati felárat kérnek a diszkontlábon.

  
  

• Szektorszintű tape: az AI-hoz kötött cégek gyengülése arról árulkodott, hogy nem csak egyedi sztoriról, hanem portfólió-szintű de-riskingről van szó.

  
  

• Whisper expectations: a hivatalos konszenzus erős számokat várt, a szürke zónában viszont egyre többen suttogták: „lehet, hogy ez lesz az első lassuló negyedév”.

  
  

Innen indult a sztori, amikor az Nvidia felnyitotta a Q3 FY2026 könyveit – és pont ezért volt akkora sokk, hogy a valóság inkább turbó lett, mint fék.

A gyorsjelentés sokkja

2025. november 19-én este az Nvidia nemcsak megugrotta a lécet, amit a piac elé tett – hanem egy mozdulattal felakasztotta a stadion tetejére. A Q3 FY2026 egy klasszikus „all clear” print lett az AI-szuperciklusra: az árbevétel gyorsult, a marzsok tartották a magas szintet, a guidance ráemelt a várakozásokra, és a menedzsment kommentárjai gyakorlatilag sorban szedték szét a medvék érveit. Ebben a részben végigmegyünk a számokon, a Q4 előrejelzésen és azon a call-színezeten, ami miatt a részvény a zárás után kvázi kilőtt.

Q3 FY2026: számok, amiket nem lehet ignorálni

A topline: 57,03 milliárd dollár Q3-árbevétel, 62%-os éves és 22%-os negyedéves növekedés. A konszenzus 54,8–55,3 milliárd dollár között szórt, vagyis az Nvidia kb. 2 milliárddal verte a középpontot – úgy, hogy a „whisper számok” már hetek óta felfelé kúsztak. Egy olyan cégnél, amelynek értékeltsége egyébként is az AI-forradalom zászlóvivőjeként árazódik, ez önmagában üzenet: a keresleti görbe nem laposodik, hanem meredekebb lesz.

A sztori szíve, a Data Center divízió 51,2 milliárd dollár bevételt hozott, ami 66%-os éves és 25%-os negyedéves növekedésnek felel meg. Ez mostanra az összforgalom kb. 89,8%-át adja – a gaming, az autóipari és a professzionális vizualizációs üzletágak léteznek, de inkább kerekítési hibát jelentenek a csoportszintű P&L-ben. A piac pont erre várt: konkrét bizonyítékra, hogy a hyperscalerek, a nagyvállalati ügyfelek és az államok továbbra is teljes gázzal építik az AI-infrastruktúrát. Ezek a számok azt mondják: igen, sőt, még jobban, mint gondoltuk.

Az eredményszámon a non-GAAP EPS 1,30 dollár lett, ami 0,04–0,05 dolláros beat a konszenzushoz képest. GAAP alapon a nettó eredmény 31,92 milliárd dollár, kb. 65%-os éves növekedéssel. A non-GAAP bruttó marzs 75,0%, negyedéves alapon stabil, éves összevetésben mintegy 160 bázisponttal magasabb – miközben a Blackwell, amely elvileg alacsonyabb induló marzsszinten fut, már elkezdett érdemben megjelenni a mixben. Az üzemi költségek 4,83 milliárd dollárt tettek ki, mindössze 18%-os éves növekedéssel; a működési tőkeáttétel továbbra is „istenmód”, ahogy a reddites fiatal mondaná.

Q4-guidance: a forgatókönyv újraírása

Ha a Q3 önmagában erős volt, a Q4-útmutatás az, ahol a medvék igazán lefordultak a székről. Az Nvidia 65,0 milliárd dolláros ±2%-os sávot adott meg, vagyis kb. 65 milliárdos középpontot. Ez nagyjából 94%-os éves és 14%-os negyedéves bővülést jelent. A Street 62,5–63 milliárd dollár körül ült – vagyis a cég újra néhány milliárddal arrébb tolta a kívánságlistát egy olyan szinten, ahol sokan már fordulópontot vártak.

A szegmensszámok alapján a Data Center bevétel Q4-ben durván 59–60 milliárd dollárra jöhet ki, miközben számos modell 56–57 milliárddal számolt. A különbség itt nem kozmetika: ez annak jelzése, hogy nem „Blackwell előtti szünetet” látunk, hanem egyszerre futó Hopper + Blackwell rendelésáramot. Másképpen: nincs kannibalizáció, csak több igény – a megrendelők egyszerre akarnak stabilan futó kapacitást és következő generációs teljesítményt.

Jensen Huang a callon nem takarékoskodott a jelzőkkel. Olyan mondatok hangzottak el, mint „a Blackwell iránti kereslet leírhatatlanul magas” („off the charts”), „a nagy felhőszolgáltatók GPU-kapacitása a következő 12 hónapra gyakorlatilag sold out”, illetve „Blackwellből teljes gyártási felfutásban vagyunk – milliárdos bevételt várjatok már ebben a negyedévben, és tízmilliárdokat a következőben”. Ez magyarra fordítva annyit tesz: aki AI-capex lassulást árazott, annak most át kell írnia az Excel-modelljét.

A medvék négy pillére, egyenként szétverve

A gyorsjelentés előtt a medvék négy fő pontra építették a tézisüket: 1) Kína-kitettség, 2) ügyfél-pause a Blackwell előtt, 3) marzsszűkülés az új architektúra miatt, 4) AI-capex tetőzés. A Q3-as számok és a hozzájuk tartozó üzenetek gyakorlatilag mindegyiket elvették.

• Kína-kitettség: a menedzsment szerint Kína kb. 5% a Data Center forgalomban, összbevételben alacsony egyjegyű tartományban – vagyis stratégiai szinten kezelhető, nem egzisztenciális kockázat.

  
  

• „Várunk Blackwellre”: a valóság inkább „veszünk Hooert és előfoglaljuk Blackwellt” – a különböző workloadok, régiók és projektek időzítése miatt tényleges átfedés jön létre, nem lyukas rendelésfüggöny.

  
  

• Marzsszorító új architektúra: a 75%-os non-GAAP bruttó marzs azt mutatja, hogy az árazási erő plusz a rendszerek (NVL72/144), hálózat és szoftver együtt könnyedén elbírják a Blackwell ramp kezdeti költségdudorát.

  
  

• Capex-buborék: amikor Q4-re közel duplázó árbevételt guidance-olnak, és a hyperscalerek 2026-os költése magasabbnak ígérkezik 2025-nél, akkor a „top itt volt” narratíva nehezen tartható.

  
  

Szuverén AI, rendszerek és megrendelésállomány

A számokon túl legalább ilyen fontos volt az úgynevezett „Sovereign AI” blokkról szóló rész – különösen európai, köztük magyar befektetők számára. A cég szerint a szuverén AI-projektek (kormányzati, nemzeti AI-infrastruktúra, adat-szuverenitás) évesített pipeline-ja már 20 milliárd dollár felett jár, szemben az előző negyedévi kb. 10 milliárddal. Vagyis három hónap alatt nagyjából duplázódott egy olyan ügyfélkörben, amely jellemzően évtizedes horizonton gondolkodik, nem egy-két negyedévben.

A teljes Blackwell-rendszerek (NVL72, NVL144 rackek) gyakorlatilag 2026 nagy részére előre le vannak foglalva. Ez a klasszikus „nem az a kérdés, hogy elad-e, hanem hogy elbírja-e gyártással és infrastruktúrával” helyzet. A callon Jensen konkrét neveket is említett: a Meta további kb. 350 ezer Blackwell GPU-t rendelt 2026-os szállításra; a Tesla Dojo-projektje is Blackwellt vásárol, Elon Musk pedig nyíltan kimondta, hogy jövőre 3–4 milliárd dollárt készül elkölteni Nvidiánál. A Grace-Blackwell szuperchipek már most minden jelentős felhőszolgáltatóhoz mennek. Ez egy olyan platform képe, amely nem csak egy chipet, hanem a teljes AI-gyorsítói stack de facto standardját adja.

Hogyan reagált a részvény?

A piac gyakorlatilag azonnal ítéletet hirdetett. A rendes kereskedés 2025. november 19-én 144,86 dolláros záróárral ért véget – ez már egy pozitív nap volt, de még mindig jócskán a korábbi csúcsok alatt. A gyorsjelentés után az árfolyam az after-hours kereskedésben 7,1%-kal emelkedett, és kb. 155,18 dolláros csúcson is járt. Másnap reggel premarketben 153–154 dollár körül cserélt gazdát, tehát 6–6,5%-kal magasabban a rendes záráshoz képest.

A legfontosabb azonban a piaci kapitalizáció: az Nvidia ismét átlépte az 5 billió dolláros szintet, ezúttal frissebb, kemény számokkal a hátában, nem csupán reményekre építve. A premarketben kb. 5,07 billió dollár körül mozgott az érték. A novemberi korrekció (kb. −8% a print előtt, kb. −18% az októberi csúcshoz viszonyítva) gyakorlatilag egyetlen éjszaka alatt eltűnt a charton. A minta ismerős: nagy event előtt összesűrűsödik a volatilitás, utána a piac egy lépésben új árazást húz rá a részvényre.

Öt szám, ami mindent átírt

• 57,03 milliárd dollár Q3-árbevétel – +62% év/év, +22% negyedév/negyedév, ~2 milliárd dollárral a konszenzus fölött.

  
  

• 51,2 milliárd dollár Data Center-bevétel – +66% év/év, +25% negyedév/negyedév, az összforgalom közel 90%-a.

  
  

• 75,0%-os non-GAAP bruttó marzs – stabil negyedéves alapon, +160 bázispont éves összevetésben a Blackwell ramp ellenére.

  
  

• 65 milliárd dollár ±2% Q4-guidance – kb. +94% év/év, +14% q/q, a piaci várakozásnál jó néhány milliárddal magasabb középponttal.

  
  

• >5 billió dollár piaci érték – immár egyre inkább realizált profitabilitással, nem csak sztorival alátámasztva.

  
  

Ez nem egy „valahogy hoztuk, amit vártatok” negyedév. Ez egy „még gyorsabban megyünk, mint gondoltátok” negyedév – és ez ég és föld különbség, ha valaki AI-szuperciklusban gondolkodik.

Mit jelent ez most

A Q3 FY2026 után a „mi történt az Nvidia részvényeivel?” kérdésre adott válasz egészen más, mint egy héttel korábban. Egy félelemből táplálkozó, szabályozási és opciós zaj által felerősített korrekció frontálisan ütközött egy olyan gyorsjelentéssel, amely nemcsak megvédte, hanem ki is terjesztette az AI-sztorit 2026–2027-re. Az utolsó szakaszban azt nézzük meg, mit jelent ez különböző befektetői profiloknak – a magyar kisbefektetőtől a globális allokátorig.

AI-szuperciklus 2.0

A gyorsjelentés előtt még teljesen védhető volt az állítás, hogy az AI-infrastruktúra-boom bár erős, de törékeny: néhány hyperscalerre támaszkodik, túl sok múlik az amerikai politikán és globális kamatkörnyezeten, és egy rosszabb negyedéves capex-döntés elég lehet a sztori megroppantásához. A Q3 után a kép inkább az, hogy a fundamentális kereslet szélesebb és mélyebb, mint gondoltuk. A hyperscalerek 2026-os költése nagyobbnak tűnik, mint 2025-ös; a szuverén AI-projektcsatorna megduplázódott; a Blackwell rendszerek lényegében előre elkeltek 2026 jelentős részére.

Az Nvidia számára legalább ennyire fontos, hogy mindezt nem a profitabilitás feláldozásával éri el. A 75% körüli bruttó marzs, a bevételnél jóval lassabban növekvő költségek és a „csak GPU-t árulunk” modell fokozatos átfordulása „teljes AI-platformot szállítunk” logikába azt jelenti, hogy az egy dollárnyi extra Data Center-bevétel nagyon magas minőségű eredményt termel. Ha a következő negyedévekben igazolódik, hogy a Blackwell-generáció marzsprofillal még a most vártnál is barátságosabb, akkor ez a gyorsjelentés valójában a hosszú távú profitpálya teljes görbéjét feljebb toló esemény volt.

Rövid táv: szintek, gamma, érzelmek

Rövid távon a beszélgetés óhatatlanul az árfolyamszintek körül forog. A ~155 dolláros after-hours csúcs és a 153–154 dolláros premarket tartomány elég alapot ad ahhoz, hogy sokan 160–170 dolláros sávot rajzoljanak be következő „mágnesként” a charton – különösen, ha az opciós piacon a dealerek az emelkedő irányban short gamma pozícióba kerülnek, és kénytelenek lesznek vásárolni. Egy gyorsjelentési ciklussal tovább nézve a 200 dollár feletti árfolyam mostanra nem csak mém-szinten emlegethető, hanem egy teljesen reális „ha a Blackwell-ramp és a marzsok hozzák, amit ígérnek” forgatókönyv része.

Persze a valóság ritkán szereti követni az Excel-táblát. Makrosokk, új exportkorlátozások, váratlan ellátási lánc-szűk keresztmetszetek vagy agresszív versenylépések mind elég erősek lehetnek ahhoz, hogy a szépen felfelé ívelő görbéből recés hullámot csináljanak. A lényeg, hogy a piac alapértelmezett álláspontja megváltozott: a „lehet, hogy tetején vagyunk” gondolatról átkapcsolt a „ez hosszabb és erősebb, mint gondoltuk” üzemmódra – ez pedig multipla-szinten, pozicionálásban és kockázatvállalási hajlandóságban is érződni fog.

Gyakorlati játékkönyv különböző befektetőknek

Mit kezdjen ezzel egy magyar befektető, aki lehet, hogy forintban gondolkodik, de a portfóliójában egyre több amerikai tech van? Néhány keret – nem tanács, inkább gondolkodási segédlet:

• Hosszú távú fundamentális befektetők: a Q3/Q4 párost tekinthetik megerősítésnek, hogy az AI-infrastruktúra-ciklus legalább 2026–2027-ig magas fordulaton marad. A fókusz legyen a volumeneken, a backlogon, a szállítási kapacitáson, az attach-ráta alakulásán, nem az intraday gyertyákon. Érdemes fázisosan építkezni, és a politikai vagy opciós zaj által okozott eséseket inkább kockázat-arányos beszállási pontként kezelni, mint okként a pánikra.

  
  

• Szektorális és makro allokátorok: az Nvidia lényegében újrakalibrálta az egész AI-komplexumot. Strukturális alulsúly az AI-gyorsítókban, hálózati infrastruktúrában és kapcsolódó szoftverekben mostantól aktív döntés, nem default. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy 5 billió+ dolláros név túl nagyra nőhet egy portfólióban – a koncentrációs kockázat miatt még egy kiváló sztori is fájhat, ha 25–30%-os esést kell elviselni vele.

  
  

• Opciós kereskedők és rövid távú traderek: minden Nvidia-gyorsjelentés kvázi mini makro-esemény lett. Az implied vol, a skew és a lejárati struktúra is egyszerre tükrözi az FOMO-t és a „mi van, ha benézzük?” félelmet. A meztelen call/put helyett sokszor racionálisabb bull call spreadekkel, kalenderspreadekkel, diagonális struktúrákkal dolgozni, ahol a kockázat definiált és a hozam/kockázat arány kiszámíthatóbb – pláne egy ilyen volatilis névnél.

  
  

• „Veszem a dipet” retail tábor: ez a gyorsjelentés inkább a logikádat, mint az időzítésedet igazolta. A kérdés ma már nem az, hogy „valódi-e az AI-trend”, hanem hogy „mekkora Nvidia-súly mellett alszol még nyugodtan?”. A jó öreg diverzifikáció továbbra is működik: AI-szállítók, felhőszolgáltatók, hálózat, néhány szoftver-nyertes – nem kell mindent egyetlen tickerre feltenni, még akkor sem, ha Jensen sapkája menőbb, mint a BÉT bármelyik díszvendégéé.

  
  

A kockázatok, amelyek továbbra is valósak

Könnyű lenne egy ilyen negyedév után hátradőlni, és azt mondani: „game over, Nvidia nyert”. Ez azonban veszélyes gondolat. A Q3 számos rövid távú félelmet eloszlatott, de a struktúrális kockázatokat nem törölte. Az exportkontroll tovább szigorodhat; a hyperscalerek saját fejlesztésű chipei fokozatosan lecsíphetnek valamit a pénztárcájukból; az energia- és adatközpont-infrastruktúra fizikai korlátai egy ponton akár a kereslet feletti sapkaként is viselkedhetnek, ha az elektromos hálózat vagy a hűtés nem tart lépést.

Ott van a méret egyszerű matematikája is: 5 billió dollár feletti piaci értéknél a részvénynek nem kell „elrontania” semmit ahhoz, hogy durva korrekciót hozzon; elég, ha a növekedés „csak” nagyon jó, és nem extrém, és a piac kicsit alacsonyabb szorzót hajlandó fizetni érte. Az, hogy a szuperciklus folytatódik, nem jelenti azt, hogy nem lesznek benne 20–30%-os drawdownok – csak azt, hogy ezeket valószínűbb lesz hosszabb távon lehetőségként látni, nem végként.

Egy új válasz a régi kérdésre

Végül visszaérünk az eredeti kérdéshez: mi történt az Nvidia részvényeivel? Röviden: lefutotta a klasszikus hangulati ívet. Először eufória, piaci érték 5 billió felett, új csúcsok. Utána idegeskedés, kínai exportcímek, politikai üzengetés és opciós-vezérelt eladási hullám, amely novemberre érezhető korrekciót hozott. Aztán egy Q3 FY2026 gyorsjelentés, amely 57 milliárd dolláros bevétellel, 75%-os marzzsal, agresszív Q4-guidance-szal és egy 2026–2027-re kiterjesztett AI-növekedési pályával lényegében egy mozdulattal átírta az egész forgatókönyvet.

Hosszabb távon ez azt jelenti, hogy az Nvidia átállt a „sztori mellé csatolt számok” állapotából a „számok, amelyekhez sztorit csatolunk” üzemmódba. Az AI-szuperciklus nemhogy nem ért véget, hanem nagyobbnak és hosszabbnak látszik, mint egy évvel ezelőtt hittük. Ez nem jelenti, hogy az árfolyam egyenes vonalban megy felfelé, és azt sem, hogy a kockázat elpárolgott. De a piac – egyelőre – meglehetősen egyértelmű választ kapott a legfontosabb kérdésére: nem, ez még nem a buborék szétesése; sokkal inkább egy olyan középső szakasz, ahol a fundamentumok és a sztori egymást erősítik.