Mi a backwardáció az árupiaci határidős ügyletekben, és hogyan befolyásolja az árakat? Ismerje meg, mit jelent, amikor a határidős árak a spot árak alá esnek.
Home
»
Befektetések
»
TELJES HOZAM VS. ÁRFOLYAM-HOZAMINDEXEK: AMI A LEGFONTOSABB
Fedezze fel, hogyan befolyásolják az osztalékok a befektetési hozamokat, és miért adnak pontosabb képet a teljes hozamindexek a teljesítményről.
Mi az az árfolyam-hozamindex?
Az ár-hozamindex (PRI), más néven árindex, egy olyan pénzügyi piaci index, amely csak az alapul szolgáló értékpapírok tőkenyereségét (vagy tőkeveszteségét) tükrözi. Az alkotórészvények árfolyamának időbeli változását méri, de nem veszi figyelembe a befektető által kapott készpénzes osztalékokat vagy egyéb kifizetéseket.
Például a széles körben követett S&P 500 indexet általában árfolyam-hozamindexként jegyzik, hacsak másképp nem jelezzük. Ez azt jelenti, hogy a közzétett indexérték az 500 legnagyobb nyilvánosan forgalmazott amerikai vállalat árfolyamának piaci kapitalizációval súlyozott átlagát tükrözi, anélkül, hogy tartalmazná a befektetők által útközben kapott osztalékokat.
A hozamindexek főbb jellemzői
- Osztalékok nélkül: Csak az ármozgásokat rögzíti.
- Tőketeljesítmény: Az „értéknövekedést” méri kizárólag az áremelkedés vagy -csökkenés alapján.
- Gyakori a benchmarkingban: Gyakran használják médiahivatkozásokhoz és a piaci trendek általános barométereként.
Mivel kizárják az osztalék-újrabefektetéseket, a hozamindexek jellemzően alábecsülik a befektető valódi hozamát, ha az osztalékokat újrabefektetik – ez gyakran előfordul a hosszú távú befektetések vagy a nyugdíj- és nyugdíjalapok esetében. Az osztalékok kamatos kamata jelentősen növelheti a hozamokat, de ezt a hatást egy árfolyam-hozam indexben nem tapasztalnád.
Szemléltető példa
Képzeld el, hogy egy olyan részvényindex alapba fektetsz be, amely a FTSE 100 árfolyam-hozam változatát követi. Ha ez az index egy év alatt 5%-kal emelkedett, az 5% csak a részvényárfolyamok emelkedését tükrözi. Ha azonban a komponens vállalatok átlagosan 3%-os osztalékhozamot fizetnének, a tényleges befektetési hozam közelebb lehetne a 8%-hoz – de ez a szám nem lenne látható egy árfolyam-hozam indexben.
Következésképpen egy árfolyam-hozam index használata egy portfólió hosszú távú teljesítményének értékelésére vagy egy aktívan kezelt alappal való összehasonlításra hiányos képet adhat a hozamokról.
Általános árfolyam-hozam indexek
- S&P 500 (általánosan hivatkozott verzió)
- Dow Jones Industrial Average (DJIA)
- FTSE 100 (alapértelmezett formátum)
- NASDAQ Composite
Ezek az indexek kizárólag a részvényárakon alapuló pillanatképet adnak a piaci teljesítményről, nem véve figyelembe az osztalékokon keresztül a részvényeseknek visszafizetett jövedelmet.
Miért érdemes árfolyam-hozam indexet használni?
Korlátai ellenére számos oka van annak, hogy az árfolyam-hozam Az indexek továbbra is széles körben használatosak:
- Történelmi konzisztencia: Sokuk évtizedes adatokkal rendelkezik árfolyam-hozam űrlapján, ami lehetővé teszi a hosszú távú trendelemzést.
- Egyszerűség: Könnyebben érthető és jelenthető a hétköznapi befektetők és a média számára.
- Árváltozás összehasonlítása: Hasznos azoknak a befektetőknek, akik a kereskedésre vagy az osztalékbevételtől nem függő stratégiákra összpontosítanak.
Mindazonáltal a teljes vagyonteremtés átfogóbb megértéséhez egy másik típusú indexet is figyelembe kell venni: a teljes hozamindexet.
Miért fontosak a teljes hozamindexek?
A teljes hozamindex (TRI) egy lépéssel tovább megy, mint a kizárólag árfolyamon alapuló megfelelője. Magában foglalja mind az árfolyam-emelkedést, mind az osztalékokból származó jövedelmet, amelyeket feltételezhetően újrabefektetnek a kifizetéskor. Mint ilyen, pontosabban tükrözi a befektető teljes felhalmozott vagyonát az idő múlásával.
Ez a megközelítés jobban igazodik ahhoz, hogy a hosszú távú befektetők hogyan tapasztalják meg a hozamokat – különösen azok, akik újrabefektetik az osztalékot. A teljes hozamindexek pontosabban veszik figyelembe a kamatos kamat hatását, mivel az újrabefektetett osztalékok saját osztalékbevételt és tőkenövekedést generálhatnak.
Hogyan működik?
Amikor egy vállalat osztalékot fizet, a részvényes által kapott készpénzt a teljes hozamindex kontextusában feltételezik, hogy az aktuális árakon újrabefektetik az indexbe. A folyamatos újrabefektetés hógolyóhatáshoz vezet, ami különösen hosszú távon nyilvánvaló – a kamatos kamat elvének köszönhetően fokozza a vagyonfelhalmozódást.
Például egy index árfolyama 5%-kal emelkedhet az év során, de egy 3%-os osztalékhozam teljes újrabefektetésével a teljes hozam közel 8% lehet. Ez a kamatosodás éveken át folytatódik, ami jelentős eltérést eredményez az árfolyamon alapuló és a teljes hozamon alapuló referenciaértékek között.
Összehasonlító elemzés: Ár vs. teljes hozam
- Teljes hozam: Teljes képet fest a teljesítményről (árfolyamváltozások + osztalékok).
- Jobb benchmarkinghoz: Kulcsfontosságú a hasonló stratégiákkal rendelkező alapkezelők és befektetési termékek értékeléséhez.
- Az osztalék számít: Különösen releváns az alacsony növekedésű vagy magas osztalékú környezetben.
Esettanulmány: 1988-tól 2023 végéig az S&P 500 átlagosan évi 8% körüli árfolyamhozamot mutatott. A teljes hozam tekintetében azonban – az osztalékokat és az újrabefektetéseket is figyelembe véve – ez a szám körülbelül 10%-ra nőtt, ami jelentősen megváltoztatta a portfólió növekedésére vonatkozó becsléseket.
Hol használják általában
- Portfólióelemző és jelentéskészítő eszközökben
- Teljes hozamú befektetési alapokban és ETF-ekben
- Nyugdíjalapok és intézményi befektetők által
A teljes hozamindexeket a professzionális befektetési teljesítményjelentésekben használják. A vezető platformok, mint a Bloomberg vagy a Morningstar, gyakran hasonlítják össze az alapokat a teljes hozamindexekkel, hogy biztosítsák a pontos benchmarkolást – különösen, ha egy alap újrabefekteti a jövedelmet.
Ezenkívül a passzív befektetésekben a teljes hozamindexeket követő tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) magasabb hosszú távú teljesítményt nyújthatnak, mint a csak árfolyamon alapuló verziókhoz képest összehasonlított alapok.
Az adó- és osztalékhatások figyelembevétele
Bár a teljes hozamindexek teljesebb képet adnak a teljesítményről, feltételezik, hogy az osztalék-újrabefektetések adómentesek és súrlódásmentesek – ez egy idealizált feltételezés. A valóságban az adók, díjak és az újrabefektetés időzítése befolyásolhatja a tényleges hozamokat. Ezen árnyalatok ellenére azonban pontosabbak maradnak, mint a csak árfolyamon alapuló indexek a befektetői élmény megközelítőlegi megítélésében.
A nyugdíjtervezésben például az osztalékból származó jövedelem létfontosságú szerepet játszik. Az osztalékok figyelmen kívül hagyása a benchmarkolás során a portfólió fenntarthatóságának vagy hosszú távú életképességének alulértékeléséhez vezethet. Így a teljes hozamindexek segítenek reálisabb előrejelzések megfogalmazásában.
Melyik indexet használjuk, és mikor?
Az árhozam- vagy teljes hozamindex használatának megfelelősége elsősorban az elemzés céljától függ. A különbségek felismerése segít a befektetőknek a piaci adatok értelmezésében, a pénzügyi termékek összehasonlításában és a reális elvárások meghatározásában.
Mikor használjunk Árfolyam-hozam Indexet
- Rövid távú kereskedési stratégiák: Ahol az osztalékok elhanyagolhatók vagy irrelevánsak.
- Címsoros összehasonlítások: A média gyakran az egyszerűség kedvéért számol be az S&P 500 árfolyamhozamáról.
- Árfókuszált származtatott termékek: Az opciós és határidős szerződések jellemzően árindexekre hivatkoznak.
Mindezekben az esetekben azonban a befektetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy az osztalékot fizető befektetések látszólagos alulteljesítése egyszerűen az Árfolyam-hozam Index korlátait tükrözheti.
Mikor használjunk Teljes Hozam Indexet
- Hosszú távú befektetési elemzés: Különösen befektetési alapok, ETF-ek vagy nyugdíjak értékelésekor.
- Teljesítmény-összehasonlítások: Biztosítja a következetességet, ha egy befektetési termék belsőleg újrabefekteti a jövedelmet.
- Vagyonfelhalmozási célok: Különösen releváns a nyugdíj- vagy főiskolai megtakarítási stratégiák esetében.
Például egy részvényjövedelmet biztosító alap és egy árfolyam-hozam referenciaérték összehasonlítása tévesen a teljesítmény feletti vagy alulteljesítést sugallhat, az időszaktól függően. A teljes hozamindex valósabb képet ad a kezelő képességeiről és az alap tényleges hozamáról.
Globális perspektívák
A teljes és az árfolyam-hozamindexeket egyaránt közzéteszi a legtöbb indexszolgáltató világszerte. Íme néhány példa a főbb indexcsaládokból:
- MSCI: Árfolyam- és teljes hozamindexeket kínál USD-ben, GBP-ben és más devizákban.
- FTSE Russell: Kifejezetten megkülönbözteti a teljes hozamindexeket (TR) a PR formátumoktól.
- S&P Dow Jones: Teljes hozamindexeket kínál, amelyek minden főbb referenciaértékük mellett szerepelnek.
A legtöbb jó hírű befektetési alap közzéteszi az általa használt referenciaérték formátumot. A befektetőknek mindig ellenőrizniük kell, hogy az összehasonlításokat árfolyam- vagy teljes hozamindexszel végzik-e, hogy elkerüljék a félrevezető következtetéseket.
Gyakorlati tanulságok
- Értsd meg, hogy mit tartalmaz és mit nem tartalmaz az index referenciaértéke.
- Portfólióelemzéskor, amikor csak lehetséges, részesítsd előnyben a teljes hozamindexeket.
- Mindig igazítsd a referenciaértéket az alap viselkedéséhez (azaz osztalékfizetés vs. osztalék-újrabefektetés).
Összefoglalva, mind az árfolyam-hozamindex, mind a teljes hozamindex alapvető szerepet játszik a befektetésben és a pénzügyi benchmarkingban. Annak ismerete, hogy mikor és miért kell az egyiket a másikkal szemben használni, megalapozottabb döntéshozatalt és igazságosabb teljesítményértékelést tesz lehetővé. Végső soron a legtöbb hosszú távú cél esetében a teljes hozamindex a pénzügyi egészség és a befektetések növekedésének valósabb képét adja.
ÉRDEKELHET ÖNT IS
